Görögország Európa és Ázsia határmezsgyéjén, a Balkán-félsziget déli csúcsán fekszik Délkelet-Európában.Területének részét képezi az Égei- és a Jón-tengerben fekvő több mint 2 000 sziget, melyből csupán 170 lakott.Az ország legmagasabb pontja az Olimposz.

Görögország az európai civilizáció egyik bölcsője.Tudósai az ókorban jelentős előrehaladást értek el a filozófia, az orvostudomány, a matematika és a csillagászat terén.A görög városállamok úttörő szerepet játszottak a demokratikus kormányzati formák kialakításában.Görögország történelmi és kulturális öröksége ma is visszaköszön a modern kor irodalmi, művészeti és filozófiai alkotásaiban, politikai rendszereiben.

Az újkori Görögország államberendezkedése köztársasági alapon nyugszik, összhangban az 1975-ös alkotmánnyal.Az egykamarás parlament 300 képviselőjét a szavazópolgárok négy évre választják meg.Az ország 13 közigazgatási körzetből áll.

Az ipari termelés több mint 50%-a az athéni régióban összpontosul.Az ország legfontosabb gazdasági ágazatai közé tartozik a mezőgazdaság, az idegenforgalom, az építőipar és a hajózás.

A legismertebb kortárs görög művészek közé tartozik a filmrendező Kostas Gavras, a Nobel-díjas Odysseus Elitis, és a zeneszerző Mikis Theodorakis.

A görög konyha legfontosabb alapanyaga a kecske- és a birkahús.Nagy népszerűségnek örvendenek a halételek is. A nagy mennyiségben előállított olívaolaj a görög ételek jellegzetes ízvilágának nélkülözhetetlen eleme.

[LAP TETEJÉRE]

[LAP TETEJÉRE]

Természeti

Az ország területének mintegy négyötöde hegyvidék., melynek nagy része 1500 méter fölé emelkedik. Az északi területeken még van némi erdő. De a legtöbb részen az emberi tevékenység következtében már csak csupasz mészkősziklák állnak. A legelőkön sok vadvirág él, s vadon terem több fűszernövény is (bazsalikom, kakukkfű).

A hegyekben él még őz és vaddisznó. Krétán található még a bezoár kecske. Csúszómászók nagy választékban találhatók itt, a hüllők egyik jellegzetes képviselője a görög teknős. Sok madárfajta vonulása során érinti az országot.

A tengerpart mellett főleg tintahalat, kagylót, homárt és langusztát halásznak. A tengeri barlangokban még fellelhető a kihalással fenyegetett barátfóka is.

Görögország éghajlata tipikus mediterrán, száraz, forró nyár és nedves, hűvös tél.

Az ország területének mintegy négyötöde hegyvidék, melynek nagy része 1500 méter fölé emelkedik. Az északi területeken még van némi erdő. De a legtöbb részen az emberi tevékenység következtében már csak csupasz mészkősziklák állnak. A legelőkön sok vadvirág él, s vadon terem több fűszernövény is (bazsalikom, kakukkfű).

A hegyekben él még őz és vaddisznó. Krétán található még a bezoár kecske. Csúszómászók nagy választékban találhatók itt, a hüllők egyik jellegzetes képviselője a görög teknős. Sok madárfajta vonulása során érinti az országot.

A tengerpart mellett főleg tintahalat, kagylót, homárt és langusztát halásznak. A tengeri barlangokban még fellelhető a kihalással fenyegetett barátfóka is.

Görögország éghajlata tipikus mediterrán, száraz, forró nyár és nedves, hűvös tél.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nemzeti Parkok

Samaria Nemzeti Park

Kréta szigetén található a mintegy 18 km hosszú Szamaria-szakadék. E körül alakították ki a parkot. Honlap

Ainos Nemzeti Park

1962-ben alapították. Kefallinia szigetén fekszik. A parkot az őshonos görög fenyőfajták élőhelyének megőrzésére hozták létre. Itt élő állatok: vörös róka, mezei nyúl és nyest. Honlap

Milni-Preszpa Nemzeti Park

Nádasokkal szegélyezett hatalmas tó Görögország és Albánia határán. Nádi madaraknak, főleg a vidék jellegzetességének számító borzas gődényeknek, kis kárókatonáknak a kedvelt költőhelye. Az árnyékos helyeken több mediterrán orchideafajta él.

Zagoriai falvak

1975-ben nyilvánították nemzeti parkká. Farkasok és medvék is élnek itt.

Olümposz Nemzeti Park

Görögország legmagasabb hegye. Hegyvidéki madarak és vadvirágok élőhelye, melyek közül 20 faj csak itt található.

Parnasszosz Nemzeti Park

Mozgalmas hegyvidéki táj. Az erdőkben főleg erdei madarat láthatunk, búbos cinegét, tüzesfejű királykát, az erdőhatár felett havasi szürkebegy kerti sármány, kövirigó fészkel. A Parnasszosz lejtőit tavasszal és nyáron vadvirágok népesítik be, nárciszok, sáfrányok, tárnicsok.

Samaria Nemzeti Park

Kréta szigetén található a mintegy 18 km hosszú Szamaria-szakadék. E körül alakították ki a parkot. Honlap

Ainos Nemzeti Park

1962-ben alapították. Kefallinia szigetén fekszik. A parkot az őshonos görög fenyőfajták élőhelyének megőrzésére hozták létre. Itt élő állatok: vörös róka, mezei nyúl és nyest. Honlap

Milni-Preszpa Nemzeti Park

Nádasokkal szegélyezett hatalmas tó Görögország és Albánia határán. Nádi madaraknak, főleg a vidék jellegzetességének számító borzas gődényeknek, kis kárókatonáknak a kedvelt költőhelye. Az árnyékos helyeken több mediterrán orchideafajta él.

Zagoriai falvak

1975-ben nyilvánították nemzeti parkká. Farkasok és medvék is élnek itt.

Olümposz Nemzeti Park

Görögország legmagasabb hegye. Hegyvidéki madarak és vadvirágok élőhelye, melyek közül 20 faj csak itt található.

Parnasszosz Nemzeti Park

Mozgalmas hegyvidéki táj. Az erdőkben főleg erdei madarat láthatunk, búbos cinegét, tüzesfejű királykát, az erdőhatár felett havasi szürkebegy kerti sármány, kövirigó fészkel. A Parnasszosz lejtőit tavasszal és nyáron vadvirágok népesítik be, nárciszok, sáfrányok, tárnicsok.

 

[LAP TETEJÉRE]

Olümposz

Görögország legmagasabb hegye, Thesszália és Makedónia határvonalán húzódik, nevét még az ókorban kapta, az istenek lakhelyeként. Legmagasabb pontja a Mitikasz-csúcs (2917 méter). A hegység kiválóan alkalmas túrázásra, az egyik könnyebben megközelíthető csúcson Éliás próféta kápolnáját találhatjuk, egy másikon pedig Zeusz egyik áldozóhelyét tárták fel a régészek. A hegy megmászásához a keleti oldalon fekvő Litohoron községből érdemes indulni, ahol kiépített kemping és egyéb szálláshelyek várják a túrára indulókat.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Az Égei-tenger szigetei

[LAP TETEJÉRE]

Észak-keleti Égei-szigetek

Az Égei-tengeren szétszórva elhelyezkedő szigetek nem alkotnak semmilyen csoportot, mind önálló sziget. A nagyobb szigetek: Szamosz, Híosz, Ikara, Leszbosz, Límnosz, Szamothráki, és Thászosz. Az egyes szigetek hatalmas távolságra vannak egymástól, így nem könnyű rövid idő alatt többet is bejárni közülük. Minden szigetnek sajátos arculata van, szinte mindegyiken megtalálhatjuk egykori gyarmatosítóik nyomait (görög, római, perzsa, velencei, genovai majd török hatások). Sok sziget már a görögök előtt is lakott volt, így például Szamothráki vagy Leszbosz, amely későbbi hírét az itt alkotó Szapphónak köszönheti. Számosz szigete Pithagorasz születési helye, hegyvidékes, nedves, erdős terület, ismert az itt készült borokról, és az ókori Héra kultusz maradványairól. A tojás alakú Szamothrákin találjuk az Égei-tengei szigetek legmagasabb hegyét, az 1700 m körüli Fengári-hegyet, illetve az ún. Nagy Istenek szentélyét, amelynek kultusza a thrák őslakosságtól ered. A thrákok által tisztelt isteneket a görögök később saját isteneikkel feleltették meg, így az itt található szent terület az ókor során folyamatosan nagy tiszteletnek örvendett. A szigetek jó része ma már elsősorban idegenforgalmi célpontként szolgálja lakossága megélehetését.

[LAP TETEJÉRE]

Kikládok-szigetcsoport

A "Kikládok" Délosz, mint vallási központ körül körben elhelyezkedő, főként jónok által lakott szigetek ókori összefoglaló neve (a szó egyébként kört jelent). Az ide tartozó szigeteken (Naxosz, Párosz, Milosz, Mikonosz, Androsz, Kea, Kithnosz, Szefirosz és Szifnosz, Szantorini) mindenütt jellegzetes, fehérre meszelt, egymás fölé épített kocka alakú házak és szalmatetős szélmalmok láthatók. A szigeteket menetrendszerinti hajójáratok kötik össze egymással, illetve Athénnal. 
Történetileg a legjelentősebb közülük Délosz szigete, amelynek sem lakott települése, sem állandó népessége nincsen. Hajóösszeköttetés is csak alkalmilag és igény szerint van például Naxoszról és Pároszról. A sziget jelentőségét Apollón kultusza adja, aki ezen a szigeten született (ikertestvérével Artemisszel együtt). Az itt található nagy kiterjedésű romkert Görögország egyik legjelentősebb régészeti ásatási területe, elsősorban azoknak érdemes felkeresni, akik érdeklődnek a görög ókor iránt, mivel a szigeten semmilyen modern idegenforgalmi létesítmény nincs. Az egész pánhellén világra kiterjedő Apollón kultusz maradványai ma is nagyszerű látványt nyújtanak, mivel az i.e. 69-es kifosztás óta állandó lakosság gyakorlatilag nem élt a szigeten, az ókori építményeken az óta szinte semmilyen átépítés, ráépítés nem történt. A szent kerületben itt is találhatunk színházat, kincsesházat, a különböző isteneknek ajánlott szentélyeket és természetesen egy múzeumot, ahol az ásatások leleteit mutatják be.

[LAP TETEJÉRE]

Naxosz

Naxosz a legnagyobb és természeti szempontból a leglátványosabb a szigetek közül. Bár az egész régiót egyre inkább meghódítja a tömegturizmus, ez a sziget még viszonylag nyugalmasnak számít - elsősorban a kicsit kevesebb szállodai kapacitás miatt. A sziget a Dionüszosz kultusz helyszíne volt az ókorban, híres szobrásziskola is működött itt (déloszi Apollón szobra), nyaralás közben a helyi múzeumban és az ásatási területen ezek emlékeit nézhetjük meg.

[LAP TETEJÉRE]

Szantorini

Szantorini (Théra) a legdélibb a szigetek közül, első látásra furcsa, megkapó és gyönyörű. Mai alakját egy közel 3500 évvel ezelőtti vulkánkitörésnek köszönheti, a sziget hegyeire kirándulva felfedezhetők az egykori kráter nyomai. A tenger felé a hegyoldal meredeken lejt, ezért kisgyermekes családok számára nem annyira ajánlott. A sziget már a legkorábbi időktől kezdve lakott volt, fénykora idején kapcsolatban állt a mínoszi Krétával, de önállóságát végig megőrizte. Az első virágkornak (és a sajátos thérai kultúrának) az i.e. 1510-ben bekövetkezett vulkánkitörés vetett végett. Ötszáz évvel később Krétáról bevándorló dórok telepedtek meg itt, később az egyiptomiakhoz, a rómaiakhoz majd az olaszok és a törökök kezére került, mielőtt visszakerült Görögországhoz. A szigeten ma is megfigyelhető vulkáni működés, az utolsó nagobb rengés 1956-ban volt. A sziget mai központja Thira (vagy Fira) városa, amelynek sajátos bájt adnak a zegzugos utcák, a fehér házak, a kék kupolájú templomok és kápolnák. Tőle nem messze találhatjuk az ókori Théra ásatási területét, amely alapítása kori, azaz hellenisztikus elrendezést mutat. Érdemes még felkeresni Akrotiri falut is, ahol viszonylag épségben tárták fel a földrengés előtti épületeket. A házakban igen érdekes freskókat is találtak, ezeket ma az Athéni Régészeti Múzeumban mutatják be. Santorini egyik legegyedülállóbb strandja az Akrotiri falu mellett található Red Beach. Némi sétára van ahhoz szükség, hogy a parkolóból a vörös sziklafal előtti homokos tengerpartra érjünk, a látvány miatt azonban ez mindenképpen megéri. Perissa üdülővároska strandjára, a "Black Beach"-re busszal juthatunk el,. A part nevét a fekete színű vulkáni homokról kapta. A csendes üdülőfalu Santorini legmagasabb hegyének lábánál fekszik és itt találjuk a sziget legnagyobb templomát is, a Szent Irén kápolnát (a sziget névadójáról elnevezve). 
Ha eljutunk Szantorinire semmiképpen ne hagyjunk ki egy kirándulást a szomszédos Nea Kameni vulkanikus szigetre, ahol a holdbéli tájon sétálva különböző vulkáni utóműködéseket figyelhetünk meg. A séta után visszafelé menet fürödhetünk egyet tenger alatti meleg hőforrások vizében. 
A Kiklád-szigetek legtöbbje frekventált turistacélpont: Mikonosz, Szantorini, Párosz, Iosz a legnépszerűbbek és a legzsúfoltabbak. Mikonoszra a hely romantikája miatt festők, milliomosok, újgazdagok, prominens személyiségek is járnak, elsősorban szép strandjai miatt. Ha nem akarunk turisták tömegével együtt nyaralni, menjünk inkább Szikinoszra, Anafira vagy Naxoszba.

[LAP TETEJÉRE]

Szporádok

Az ókorban kapták ezt a nevet azok a szigetek, amelyek a Kükládok körül szétszórtan helyezkednek el (a név jelentése: szétszórt). Ma megkülönböztetjük egymástól az Északi-Szporádokat és a Déli-Szporádokat. Fontosabb északi szigetek: Szkopelosz, Alonnisszosz és Szkirosz. A déli szigetcsoport legdélebbi részét Dodekanészosz-szigeteknek (tizenkét szigetnek) is nevezik, ezek közé tartozik: Patmosz, Lipszi, Lerosz, Kalimnosz, Kósz, Niszirosz, Tilosz, Halki, Szimi, Furni és Ikara. A nemzetközi idegenforgalom által kedvelt, drága, zsúfolt helyek ezek. Néhány szigeten a pezsgő éjszakai életen kívül nincs is más különlegesség. A szigetek kultúrtörténetileg Görögországhoz, geológiailag az anatóliai szárazföldhöz tartoznak, vízben szegények és többnyire kopárak (Rodosz kivételével). Lakóik földművelésből, szivacshalászatból és a kézművesiparból élnek, ám egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az idegenforgalom.

[LAP TETEJÉRE]

Patmoszt

A szigetek közül látnivalók tekintetében egyedül Patmoszt érdemes felkeresnünk (menetrendszerinti hajójáratok indulnak Athénból, Rodoszról és Theszalonikiből is), amelyet a középkor óta János apostol szigeteként tartanak nyilván. János a feltételezések szerint itt írta a Jelenések könyvét (a híres Apokalipszist) feltehetően az 1. század végén. A sziget gazdasági és politikai szempontból egyébként teljesen jelentéktelen volt, ezért hosszabb ideig nem is laktak rajta. 1088-ban Kis-Ázsiából elűzött szerzetesek alapítják meg itt egykori kolostoruk mását, a Szent János kolostorerődöt. Az egyházi sziget a Portának fizetett váltságok révén viszonylagos autonómiában működhetett a török megszállás idején. A teljes sziget 1946 óta műemlékvédelmi terület. Főváros, Hóra a tengerparttól kb. 3 km-re található. Itt van a ma is működő kolostorerőd, amelynek templomában szép ikonosztáz, helyreállított freskók, az erőd további részeiben gazdag kincstár és könyvtár látogatható. Hóra felé félúton láthatjuk az ún. Apokalipszis kolostort és azt a barlangot, ahol a hagyomány szerint Szent János az evangéliumát írta. 
Rodosz nevének jelentése "rózsasziget". Athénból és Theszalonikiből is eljuthatunk ide repülővel, de indul járat Kószról és Heraklionból is. Athénból hajójáratok is indulnak a legnagyobb területű Dodekániszosz szigetre. Kis-Ázsiától mindössze 18 km választja el, így az ország legkeletibb területei közé tartozik. Területe vizekben és erdőkben gazdag, a többi görög szigettől eltérően ezért egyáltalán nem kopár. A szigeten kiváló strandok és jó állapotú johannita műemlékek vannak, ezért már régóta a nemzetközi nyaralóturizmus egyik kedvelt célpontja, itt található az ország legnagyobb szállodakomplexuma.

A szigetet az ókorban dórok népesítették be, a sziget fénykora az i.e 4. században volt (kereskedelmi jelentősége még Athénnál is nagyobb volt ekkor). Az önálló, gazdag szigetállam jelképeként készült el a rhodoszi kolosszus, az ókori világ 7 csodájának egyike, amely Héliosz napistent ábrázolta egy 32 m magas bronz szobor formájában. A szobrot egy 10 m-es talapzaton a főváros kikötőjében állították fel, de egy i.e. 225-ös földrendgés következtében ledőlt, és maradványait azóta sem találták meg. A szigeten később híres szobrásziskola is működött (itt készült az ún. Laokoón-csoport). A római birodalom bukása után arabok, velenceiek, bizánciak harcoltak a szigetért, de végül a Szent János rend tagjai hódították meg 1309-ben. A lovagok erődítménnyé alakították az egész várost, hogy a támadásoktól megvédjék, de a törökök így is meghódították közel 400 évre. A sziget végül a 2. világháború után került vissza az anyaországhoz. 
Rodosz városának fő nevezetességei a középkori városfalak, a johaniták egyéb megmaradt épületeivel (Nagymesteri palota, Lovagok utcája, rendi templom, egykori rendi kórház) és a törökök építményei (Szulejmán dzsámi, Török könyvtár, bazárok utcája, Szulejmán fürdő - amely ma is működik, Ibrahim pasa dzsámi). A mai óváros egy része az ókori városra épült rá, így az utcahálózat helyenként még az ókori nyomvonalat követi.

[LAP TETEJÉRE]

Pillangók völgye

Ha a szigetre látogatunk érdemes még felkeresni a Pillangók völgyét, amely mintegy 25 km-re van a fővárostól, Kalmonasz közelében. Itt egész nyáron barna-vörös pillangók ezrei repdesnek körülöttünk. A sziget egyik legrégebbi városa Lindosz, amely két kikötői öbölben fekszik, homokos strandja és ókori emlékei egyaránt vannak. A jelentős ókori település akropoliszának helyére később várat építettek, amelyet a johanniták erődítménnyé alakítottak át. A városközpontban szűk utcácskákban sétálhatunk, ahol árusok és vendéglők kínálgatják portékáikat és frissítőiket. A város hajótulajdonosainak jólétéről itt található egykori házaik tanúskodnak. Az óváros látnivalói közé tartozik az ortodox Mária templom (XV. század). Az akropoliszra gyalog vagy szamárháton juthatunk fel, itt szintén ókori (Athéné Lindé templom) és középkori (várkápolna)maradványokat láthatunk, valamint nagyon szép kilátás nyílik innen a környező tájra.

[LAP TETEJÉRE]

Kréta

A legnagyobb görög sziget repülőterei Heraklionban, Haniában és Szitiában vannak, ezekre hetente többször is indulnak menetrendszerinti járatok Athénból, Rodoszról, Theszalonikből. Athénból menetrendszerinti hajóösszeköttetés is van, de a Kikládokról és Rodoszról is indulnak hajójáratok. 
Történelme során ez a sziget is volt görög, római, velencei és török uralom alatt, míg végül 1912-ben csatolták vissza Görögországhoz. Az ország legnagyobb szigete, egyben az egyik legkedveltebb utazási célpont, az összes turista mintegy egynegyedét látja vendégül. Ennek ellenére lehet nyugodtabb partszakaszokat és településeket is találhatunk itt, ahol a legkorábbi görög civilizációs központok egyike, a mínoszi kultúra központja volt. E kor számtalan emlékét találjuk meg ma is. Ezek közül a leghíresebb a knosszoszi palota Kréta legnagyobb városától, Irakliontól mindössze 5 kilométerre található. A későbbi korok emlékei közül Haniában, Rethimnonban csodálatos velencei épületeket találunk. A sziget élvezetes túralehetőségeket is rejt magában. A déli part éghajlatának köszönhetően, áprilistól novemberig fürödhetünk a tengerben.

[LAP TETEJÉRE]

Jón-szigetek

A Jón-tenger az Adria déli folytatásának tekinthető, az itt található szigetek éghajtlata jóval enyhébb mint a szárazföldé, és a sok csapadéknak köszönhetően a növényzet is buja rajtuk. A hét itt található fontosabb sziget: Korfu, Paxi, Kefallónia, Zakinthosz, Ithaki, Lefkada és Kithira.
A legszebb szigetnek sokan Korfut tartják, ami nem alaptalan, hiszen déli részének lankás zöld dombjai, északi részének sziklás meredélyei lenyűgöző látványt nyújtanak. A sziget már az ókortól kezdve lakott volt, elsőként Korinthosz alapított itt gyarmatot, majd a rómaiak után a bizánciak és a normannok következtek, végül a velenceieknek fokozatosan sikerült az összes szigetet meghódítaniuk. Velence uralma egészen 1797-ig, a köztársaság bukásáig állt fenn, ekkor egy rövid francia időszak után angol kézre kerültek, az angolok pedig 1864-ben az egész területet visszaadták Görögországnak. Szinte mindegyik szigeten megtalálhatjuk a különböző korok emlékeit - természetesen a legtöbb ókori vagy velencei eredetű - de a szigetek jelentőségét ma már elsősoban nem ezek, hanem az idegenforgalom adja. Ebből a szempontból a két legjelentősebb sziget Korfu és Zakinthosz.
Korfura el lehet jutni menetrendszerinti repülővel vagy komppal is (Athénból illetve Igumenitszából). Helyi járatok az egyes szigetek között is közlekednek. A sziget északi része sziklásabb, déli felén lankás dombok vannak. A szigeten jelentős történelmi emlékek nem nagyon vannak, a fővárosban természetesen itt is van egy zegzugos óvárosi rész, a város északi felét pedig a hatalmas velencei erőd uralja. Az óváros házai velenei stílusban épültek, az egykori színház épülete ma Városházaként szolgál. Korfu városából dél felé indulva találhatjuk meg a Pontikonisszi szigetecskét a rajta található bizánci kápolnával, innen nagyon szép kilátás tárul elénk.

[LAP TETEJÉRE]

Akhilleion

A fővárostól 15 kmre délre Gaszturi falu mellett találató Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné egykori villája, az Akhilleion. A villa kifejezetten Erzsébet számára épült olasz reneszánsz stílusban, kertje, szobrai is a letűnt világot igyekeztek visszaidézni. A villa ma állami tulajdonban van és kaszinóként működik, egy kis emlékszoba emlékeztet csak egykori lakójára, a parkból azonban csodálatos kilátás nyílik a környező partvidékre, tiszta időben pedig a nem túl messze lévő Albániára. 
Ha eljutunk a szigetre, érdemes úgy szervezni a programunkat, hogy végig tudjuk látogatni a különböző jobbnál-jobb strandokat. Korfu városából észak felé elindulva érdemes megnézni Kassiopi, Sidari, Paleokastritsa, Glyfada, Messonghi és Benitses strandjait, amelyek a jó fürdési lehetőség mellett gyönyörű látványt is kínálnak. Ezek a települések többnyire kedvelt turistacélpontok is, így szinte biztosan találhatunk szállást is magunknak.

[LAP TETEJÉRE]

Zakinthosz

Zakinthosz is elsősorban nyaralóhelyként ismert, mivel a zavaros történelem és a nagy erejű földrengések következtében történeti emlékeinek nagy része megsemmisült. Zakinthosz városában járva érdemes megnézni az egyetlen épen maradt patríciusházat (a Roma családét), valamint a kikötői Ajiosz Nikolaosz és Ajiosz Dionisziosz templomokat. A sziget délkeleti felében található a Laganasz-öböl, ez az igen kedvelt nyaralóhely, az északi csücsöknél pedig a Kék barlang, amelyet csak csónakkal lehet megközelíteni.

[LAP TETEJÉRE]

Ithaki

Ithaki érdekessége, hogy általánosan ezt a szigetet tekintik az ókori Ithakának, Odüsszeusz otthonának (bár ezt közvetlen régészeti leletek nem támasztják alá). A fő település Vathi, amelyet két velencei vár védett egykor. A monda szerint itt tették partra a 20 év után hazatérő Odüsszeuszt a phaiák hajósok. A sziget északnyugati részén, Sztavrosz környékén számos ókori leletet találtak, minden bizonnyal itt volt a sziget ókori központja (és talán Odusszeusz egykori palotája is). Sztavrosz alatt találhatjuk a csodálatos környezetben fekvő Polisz-öbölt, a sziget nyugati oldalának egyetlen természetes kikötőhelyét.

 

Kulturális

Görögországot, amely a nyugati kultúra bölcsőjeként mindig is az igényes, kultúra iránt érdeklődő utazók klasszikus célpontja volt, az utóbbi időben már mint igen vonzó nyaralóhelyet is felfedezték a turisták. Már nem csak az európai kulturális és szellemi élet gyökereihez visszavezető ókori helyszínek vonzzák a külföldieket, hanem a fantasztikus táj, a szigetvilág mediterrán bája, a görög emberek vendégszerete, valamint a számos kiváló strand is.

[LAP TETEJÉRE]

Athén

[LAP TETEJÉRE]

Ókori emlékek

• Az ország fővárosa, különös egyvelege keletnek és nyugatnak, az első és a harmadik világnak. Rekedt utcai árusaival, színes piacaival török bazárra emlékeztet, de a város fölé magasodó Akropolisz romjai az európai civilizáció hajnalát hirdetik. A Parthenón mint vigyázó őr magasodik a város fölé, s érkezéskor azonnal magához vonzza a tekintetet. A ma már romos épületek valaha páratlan színekkel, arany díszítésekkel, márvány szobrokkal kápráztatták el látogatóikat.
  Maga az Akropolisz egy nagyobb kiterjedésű szent terület maradványa, az ókorban ez volt a város szakrális középpontja, benne a város fő védőistenének (Pallasz Athénének) emelt szentéllyel. Az épületegyüttes egy természetes dombon található (magassága mintegy 150 m), így már a legkorábbi - mükénéi - időszakban is kihasználták természetes erődítmény jellegét. A jelenleg látható állapot azonban leginkább a Periklész korszakának (az i.e. V. században) építményeit mutatja be. Ez volt Athén virágkora, egyben a klasszikus görög művészet fénykora is, a város teljes pompájában ragyogott.
  Az Akropoliszon található nevezetesebb templomok a következők:
• Athéné Niké (a győzedelmes Athéné) temploma mindjárt a bejáratnál található, állapota a XIX. és XX. századi újjáépítéseknek köszönhetően meglehetősen jó (leginkább ezt látva tudjuk elképzelni a többi csak romként fennmaradt épület egykori pompáját)
• Parthenón (a szűzies Athéné) temploma, amely teljes egészében Pheidiász remekműve (ő irányította egyébként valamennyi építkezést az Akropoliszon Periklész megbízásából). A dór oszolpsorokkal körbevett épület teteje egykor márványból volt. Maga a templombelső ma már nem látogatható, itt állt Athéné híres arany-elefántcsont szobral, az ókori világ 7 csodájának egyike.
• Erekhtheion az Akropolisz északi részén álló kisebb templom több szentélyt foglalt magába, ezért alaprajza kissé bonyolult. Egy részében Athéné Poliasznak (a város védőszentjének) volt a szentélye, másik felében többek közt Kekropsz őskirály nyugvóhelye volt - ennek oldalát díszítette a híres kariatida sor (a templomon a másolatok láthatók, az eredetiek a múzeumban vannak).
• Az Akropoliszon ezen kívül több más kisebb szentély maradványait is láthatjuk, sétánk végeztével azonban mindenképpen érdemes betérnünk a felszín alá süllyesztett Akropolisz Múzeum termeibe, ahol az archaikus és a klasszikus görög művészet számtalan, itt előkerült leletét csodálhatjuk meg.
• Athén ókori látnivalói közül az Akropolisztól távolodva a következőket érdemes még felkeresni:
• Közvetlenül az Akropolisz lejtőinél van az Aeropág (Arész dombja), Athén egykori legfőbb törvényszékének helye, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik az Agóra területére.
• Ugyanitt továbbhaladva a mükénéi korból származó kamrasírokat találtak, amelyek minden bizonnyal az Akropoliszon egykor uralkodó királyok temetkezési helyei voltak.
• Az Akropolisz déli oldalán a Dionüszosz kultusz legismertebb emlékhelyét, a Dionüszosz színház maradványait láthatjuk. Itt játszották az i.e. VI. században az első drámákat, sőt magának a tragédiának a bevezetése is e helyhez köthető.
• A görög színháztól nem messze van az i.sz. 161-ben elkészült római színház, Heródes Atticus (Athén egyik leghíresebb római mecénása) színháza. A két egymás mellett álló épületen jól megfigyelhetők a görög és a római színház közötti különbségek. Ez a színház olyan jó állapotban maradt fenn, hogy nyaranta az Athéni Nyári Játékok keretében rendszeresen szerveznek ide előadásokat.
• Az Akropolisztól északra vannak az egykori piacok: a görög és a római agóra. A görög korban használt piactér ezer éven keresztül a közösségi élet központja volt, egykor itt állt a mindenkori türannosz lakóháza, a bíróság épülete, az állami börtön, a Buleutérion (a 400-ak tanácsa részére), Attalosz sztoája és egy sor szentély a város védőszentjei részére. Az épületek egykor egy nagy teret fogtak közre, a római hódítások után azonban a tér közepére került Agrippa Odeonja és Arész temploma. Az i.sz. 3. században a barbár betörések elleneni védekezésül Attalosz sztoáját bevonták a várost övező erődítésbe, az agóra többi része így a falon kívülre került és szinte teljesen elpusztult. Később egy rövid időre még helyrehoztak egyes épületeket (pl. a Tholoszt, a Héphaisztosz templomot - keresztény templomként), míg végül a 11. században az egész területre egy lakónegyed települt rá, amelyet a XX. században, az ásatások kezdetekor teljes egészében kiürítettek és felszámoltak, hogy az ókor épületei ismét láthatóvá váljanak. Ma az agóra egyetlen teljesen ép épülete az Attalosz sztoa, ez azonban nem az eredeti épület, hanem annak a XX. században élethűen újraépített mása, itt működik jelenleg az Agóra Múzeum.
• A római agórát a görögtől keletre találjuk meg. Elődjével ellentétben ez egységes terv alapján létesült. A teret körben oszlopcsarnokok szegélyezték, mögöttük a kézművesek és kereskedők kamráinak máig megmaradt alapjaival. A római agóra bejáratánál áll a Szelek tornya, amely egykor vízóraként működött, nevét a szélisteneket ábrázoló domborművekről kapta. Viszonylag épen megmradt az egykori közillemhely, amely mintegy 70 személyt tudott egyszerre kiszolgálni. A piactéren sétálva jól érzékelhető, hogy a mai város milyen "magasságban" települt rá egykori ókori elődjére, a római épületek összehasonlítva a környező házak szintjeivel, gyakorlatilag azok pinceszintjén helyezkednek el.
• Az Akropolisztól keletre találjuk az Olümpeiont, az Olümposzi Zeusz egykori templomát, amelynek máig épen marad néhány oszlopsora a fellegvárból is jól kivehető. A templom építése közel 700 évig tartott, s érdekessége, hogy ezt a templomot igazából sohasem maguk az athéniak, hanem mindig valamilyen számukra idegen uralkodó akarta befejeztetni (egy szír király és egy római császár). A területen a templom mellett több kisebb szentély romjait is megtalálhatjuk, Zeusz egykori hatalmas templomának fennmaradt kis része pedig joggal ejti még ma is ámulatba látogatóit.
• Az Olümpeiontól nyugatra egy forgalmas úton áll Hadrianus kapuja, amely egykor elválasztotta egymástól a görög és a római városrészt, amint arra feliratai is utalnak: az egyik oldalon: "Ez Thészeusz régi városa", a másik oldalon pedig: "Ez Hadrianus és nem Thészeusz városa".
• Az Olümpeiontól északkeletre fekszik az Olimpiai Stadion, amely ókori elődjének a helyére épült az 1896-os első modern olimpiai játékok alkalmából. Az ókori eredetiben a pánathéni játékok versenyeit tartották eredetileg.

 

[LAP TETEJÉRE]

Modern Athén

• Ezzel a végére is értünk a jelentősebb ókori emlékeknek, azonban a középkor és az újkor épületei között is van néhány, amelyet "feltétlenül" látnunk kell:
• Elsőként mindjárt a Plakának nevezett óvárosi rész, amely az Akropolisz északi lejtőjétől kezdődik. A területet kis utcácskák, terecskék alkotják, a múlt századi házakban kis üzletek, hangulatos tavernák és szórakozóhelyek működnek.
• A modern Athén kiépülése az újból fővárossá válás (1834 után) kezdődött meg német klasszicista stílusban. A város elrendezése (Budapesttel ellentétben) sugárutas szerkezetű, a nagy szélességű utak a város mai középpontjában, az Omónia téren futnak össze. A kisebb utak ezekből a nagy utcákból ágaznak le zárt mértani rendszerben. Az Omónia tér ma igazi nagyvárosi csomópont, egész nap hatalmas átmenőforgalommal, gyalogosáradattal és a város metróvégállomásával.
• Az Omónia tértől keleti irányban elindulva az Ermu úton nemsokkal később egy másik nagy térre, a Szintagmára (Alkotmány tér) érekzünk. Itt épült meg végül a királyi palota (a mai Parlament, előtte az Ismeretlen Katona sírja, ahol óránként látványos őrségváltást tartanak a király gárda tagjai). A palota mögött létesítette Amália királyné a Nemzeti Parkot, Athén szinte egyetlen összefüggő zöld területét. Az eredetileg is népkertnek szánt területhez időközben hozzácsatolták az ún. Zappaion-kertet is.
• Építészetileg nincs nagy jelentősége annak a szintén klasszicista épületnek, amely a Nemzeti Régészeti Múzeumnak ad otthon, azonban az itt kiállított hatalmas gyűjtemény miatt mindenképpen érdemes felekeresni ezt a helyet is. A múzeum kiállítási csarnokaiban képet kaphatunk a teljes ókori görög művészetről. Az egyes termekben időrenben és származási helyek szerint vannak csoportosítva az ismerebbnél-ismertebb ókori leletek, szobrok, vázák, domborművek, ékszerek, töredékek. A múzeum teljes anyagának áttekintésére mindenesetere egy nap nem is elég...
• A városban sétálva természetesen rengeteg ortodox templomot is láthatunk, ezek jó része látogatható is, mivel azonban Athén a bizánci korban korántsem játszott olyan vezető szerepet, mint korábban, az itt épült templomok nem veszik fel a versenyt például Theszaloniki hatalmas bazilikáival. A városnak van egy Bizánci Múzeuma is, amley egy korábban palotaként szolgált épületben helyezkedik el a Leoforosz Vaszilisszisz Szofiaszon utcában. Itt az egész ország területéről (és Kizs-Ázsiából) származó értékes művészeti gyűjteményt nézhetünk meg.
• Végezetül egy athéni városlátogatás lezárásaként érdemes lehet még felmenni a Likavittoszra, az ókori várost övező dombok egyikére (siklóval is feljuthatunk ide), ahonnan szép kilátás nyílik a városra. A dombtetőn egyébként egy kis kápolna is van. Esetleg ha nincs kedvünk "hegyet mászni" kimetrózhatunk Pireuszba, az egykori önálló kikötővárosba, amely ma már gyakorlatilag egybeépült Athénnal. Ez Görögország legnagyobb kikötővárosa, innen indulnak a belföldi és a külföldi hajójáratok. A város ókori lerombolása után sokáig jelentéktelen kikötővárosként működött, a függetlenség kikiáltása után német építészek az ókori utcahálózat alapján tervezték újjá. A hatalmas hajóforgalom miatt a kikötő kezdi kinőni önmagát, ezért ma már az egykori ókori kisebb kikötőket (Zeát és Mikrolimanót) ismét használatba vették.

[LAP TETEJÉRE]

Attika

• Attika Közép-Görögország legkietlenebb vidéke, amelynek hegyvonulatai között 4 síkság terül el. Ezek közül a legismtertebb kettő: Athén városáé és a Marathóni-síkság. A vidék termékenysége és a pireuszi természetes kikötőhely közelsége miatt már az újkőkor óta lakott volt. Mai jelentőségét elsősorban az Athén és Szunion között húzódó kellemes tengerparti nyaralósáv adja. Ezt a részt Attikai Riviérának vagy Apollón partnak is nevezik, az itt található üdülőhelyekre néhány példa: Glifada, Kavuri, Vuliagmeni, Varkiza, Anavisszosz. Ma már az üdülőövezet a Marathóntól délre fekvő partokat is meghódította. Attikát elsősorban akkor érdemes felkeresnünk, ha egy sima tengerparti nyaralásnál kicsit többre vágyunk, elérhető közelségben van innen ugyanis mind Athén városa, a Peloponnészoszi félsziget látnivalói, az Athén környéki szigetek, de Attika területén is találhatunk néhány jelentősebb kultikus helyet:
• a délkeleti végén fekvő Szunion-fok (Posszeidón híres szentélye a tenger feletti meredélyen) Eleuszisz (Déméter legjelentősebb kultuszhelyének maradványai). A monda szerint Déméter itt perelte vissza lányát, Perszephonét Hádésztól az alvilág urától, hogy aztán az évenként megújuló természet szimbólumaiként ünnepelhessék itt őket az emberek.
• Daphni kolostoregyüttese már a keresztény hit egyik fontos emlékhelye. Az ókori Apollón templom helyén már 1080-ban keresztény templom épült, amelyet előbb nyugati keresztény ciszterciek használtak (Athén frank uralma idején), majd a török hódításokkal az ortodoxok vették birtokba. A kolostort a XX. század közepén teljesen restaurálták, az épület mai - rosszabb - állapota az 1981-es földrengés következménye. A helyet nemcsak az itt található kora keresztény mozaikképek, hanem a júliustól szeptemberig évente itt rendezett borfesztivál miatt is érdemes felkeresni.
• Attikában járva ellátogathatunk az egyik legismertebb ókori csata színhelyére, a marathoni síkságra is. I.e. 490-ben itt zajlott az első nagy csata a görögök és a perzsák között, amely a görögök győzelmével (és az erről hírt adó híres marathoni futással) zárult. Az egykori csata színhelyén, nem messze a hadszíntértől ma is látható az athéniak sírhalma, mellette a sírsztélé másolatával (az eredeti Athénban van). A sírhalom tetejéről beláthatjuk az egész ókori hadszínteret. Napjainkban Marathón falu népszerűségét azonban a falu déli részén kezdődő kellemes strandok sora biztosítja.
• Szaróni-szigetek
  Tovább haladva a perzsák elleni hadjáratok és azok látnivalói sorában a következő helyszín Szalamisz szigete, amely a Szaróni-öbölben található néhány más sziget társaságában: Ejina, Anjisztrion, Porosz, valamint még számtalan kisebb sziget (például az Argoliszi-szigetekhez tartozó Idra) és sziklazátony tartozik ide. Szalamisz a legnagyobb közülük, partja igen tagolt, nevezetességét pedig elsősorban az adja, hogy itt állították meg i.e 480-ban a görög hajóhadak a perzsák előrenyomulását, véget vetve ezzel Xerxész nyugati terjeszkedésének. A szigeten ma hajógyárak és olajfinomítók működnek, így nem egészen turistacélpontként szolgál, bár a szigeten folytatott ásatások során mükénéi települések nyomait tárták fel.
  Ha időnk engedi kellemes kirándulásokat tehetünk Athénból Porosz vagy Idra szigetére, mindkét helyre menetrendszerinti szárnyashajó-járattal juthatunk el kicsit több, mint 1 óra utazás után. Mindkét sziget idilli hangulatot áraszt, bájos tengerparti városkával, kikötővel, ókori és középkori romokkal, erődítményekkel, kolostorokkal. Idra szigetén hegyet is mászhatunk gyalogosan vagy "kényelmesebben" öszvérháton téve meg a sziget legmagasabb pontjára (590 m-re) vezető utat.

[LAP TETEJÉRE]

Thermopülai

A perzsák elleni csaták helyszínei közül utolsóként említsük meg a nevét is. Az egykori híres csata helyszíne Athéntól mintegy 200 km-re északra található. A terület a nevét ("meleg kapu") kéntartalmú forrásairól kapta. A most is itt működő gyógyfürdő nőgyógyászati és bőrbetegségek esetén javasolt. Az ókorban a táj még más képet mutatott mint manapság, az egykori állapotot a helyi múzeumban egy makett segítségével mutatják be. A Thermopülai-szorosban i.e. 480-ba Leonidász 300 spártai katonával együtt feláldozta magát, hogy a görög hadsereg visszavonulását fedezni tudja egy árulás miatt. Az út mellett modern emlékmű áll az ókor tett emlékére, mellette egy emléktáblán Szimonidész epirgrammája olvasható:
"Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetlet a haza".

[LAP TETEJÉRE]

Delphoi

A híres ókori jósda maradványai Athéntól mintegy 200 km-re nyugatra találhatók a Parnasszus hegy oldalában, magasan a Korinthoszi-öböl felett. Apollón, mint a fény és a jóslás istenének fontos szerepét bizonyítja, hogy a neki szentelt szent kerületek az egész görögség számára egyforma fontossággal bírtak, gyakorlatilag a hétköznapi törvényeken felül álló helyekként működtek. 4 olyan szent területet ismerünk ma, amelyek a klasszikus görög világban az egész görögség számára igazodási pontként szolgáltak (Delphoi, Epidaurusz, Délosz és Olümpia), s ezek közül 3 egyértelműen Apollónhoz köthető. Delphoi maga napjainkban is az ókori görögség egyik legismertebb kultikus helye és nem mellesleg a klasszikus kor egyik legjelentősebb ásatási területe. Apollón Szent Kerületének egyedülálló fekvése és gazdag leletanyaga minden idelátogató számára utazása egyik csúcspontját jelentheti. Maga a modern kori falu pár kilométerre található az ókori romoktól. A "falu" szinte kizárólag az idesereglő turistákból él: a szent terület egy szinte teljesen a hegyekkel körbezárt, ma már terméketlen hegyoldalba lett annak idején belevájva. Az ásatási területhez érve választhatunk, hogy a szabadtéri maradványokat vagy az itt talált régészeti emlékeket bemutató múzeumot nézzük meg előbb. Ha már eljutottunk idáig, mindenképpen érdemes mindkét látnivalóra rászánni az időt, mert a múzeumban bemutatott fantasztikus leletanyag nélkül nehezen tudjuk elképzelni e ma már teljesen romos hely egykori jelentőségét (itt látható például a híres kocsihajtó szobra, a klasszikus görög szobrászat egyik remekműve). Az ásatási területre lépve, elsőként a Szent úton haladhatunk végig, amelynek mentén (a részben a múzeumban látható) fogadalmi ajándékok és kincsesházak álltak. A kincsesházakat az egyes görög városállamok építették fel, saját fogadalmi ajándékaik számára, ma már csak az athéniak által emelt épület látható teljes egészében, ezt is a XX. század elején állították ismét helyre. Az Apollón templom előtt találhatjuk meg a terület legrégibb részét, Szibülla szikláját és Gaia szentélyét, ez az a hely, ahol a naxosziak szfinxét tartó jón oszlop emelkedett egykor (maga a szfinx szintén a múzeumban látható). Magából az Apollón templomból már csak 6 helyreállított oszlop és a részben szintén újra felépített oltár látható, ezek méretei azonban tökéletesen érzékeltetik az épület egykori nagyságát. A templomtól lépcsőn juthatunk fel az egykori színházhoz és a stadionhoz (a kettő közül ez maradt meg jobb állapotban), amelykhez felgyalogolva gyönyörő kilátás tárul elénk az egész Szent Területről. A hegyoldalban nem sokkal a jósda területe előtt láthatjuk Athéné Pronaia szentélyét (egy kör alakú templom maradványait), amely a "templomörző" Athéné szentélyeként azt a célt szolgálta, hogy megállítsa azokat, akik rossz szándékkal közelednének Apollón szent kerülete felé.
A híres jósda fénykorát a klasszikus görög világ fénykorával egy időben, az i.e. 7-5. században élte, de természetesen a későbbiek során a rómaiak számára fontos szakrális pontként szolgált (ők is végeztek már átépítéseket a területen, például a színháznál, de feltárták egy római agóra maradványait is a főkapu előtt). Az i.sz. 2. században egy földrengés romba döntötte a szent épületek nagy részét, s aztán Delphoi már soha többé nem épült újjá. 392-ben I. Theodosius császár valamennyi antik kultikus helyet bezáró rendelete pedig évszázadokra a feledés homályát borította az egykori nagy jelentőségű jósdára. A XIX. század végétől kezdve francia régészek ásatásai nyomán csodálkozott rá ismét a világ erre az igazi klasszikus ékszerdobozra.

[LAP TETEJÉRE]

Peloponészoszi-félsziget

A görög szárazföld legdélibb része, már az ókortól fogva lakott volt, rengeteg történelmileg és kulturálisan nevezetes hely található itt. A félsziget mind autóval mind helyközi buszjáratokkal és a peloponniszoszi vasútvonallal könnyen megközelíthető Athénból és az ország más tájairól egyaránt. Az itt található legismertebb látnivalók a következők:

[LAP TETEJÉRE]

Korinthosz

A mai Korinthosz város területe mintegy 7 km-rel odébb található, mint az ókori városé, amely hírnevét a római korból származó romterületének és az ott található Apollón templom maradványainak köszönheti. Az ókorban itt kiépült város stratégiai jelentőségét az adta, hogy a város gazdái ellenőrzésük alatt tudták tartani a korinthoszi és a szaróni-öböl közötti kereskedelmet. A város neve ismerős lehet az az ún. korinthoszi oszlopfőkről, amelyeket itt alkalmaztak először. A terület mai jelentőségét az 1882 és 93 között megépült csatorna adja, amely még a nagy tengerjáró hajókat is képes átengedni. A csatorna felett közúti híd vezet át, itt megállva megfigyelhetjük a hajók átvontatását a keskeny csatornaszoroson. Az ókori emlékekhez érve elsőként az Apollón kerületet és a Peirené-forrást nézhetjük meg. A forrást a 2. században Heródes Atticus felújítatta, ennek szép maradványai ma is láthatók. A terület északi részén található az egykori agóra, a politikai és gazdasági élet legfőbb színtere, amelyet egykor oszlopcsarnokok öveztek. A mélyebb részeken még láthatóak az eredeti görög burkolatok, de a jelenleg látható állapot nagyrészt a római időkben készült el. Déli oldalán végig üzlethelyiségek voltak egykor. Az üzletsor közepén emelkedik az ún. béma, amely a népgyűlések szónokainak emelvénye volt. Innen kellett elmondania Pál apostolnak védőbeszédét i. sz. 52-ben. Az agóra keskenyebbik oldalán haladva egy sor római szentélyt találhatunk, többek között Posszeidónnak és Herkulesnek szentelve. Nem messze innen egy kisebb dombon elénk kerül Apollón temploma, a korai dór templomépítészet egyik legszebb emléke, amelyből mára már csak alapzatának és gerendázatának egy része, valamint néhány oszlopa maradt épen. Az ásatási terület mellett itt is találhatunk egy múzeumot, amely teljes áttekintést ad Korinthosz művészetéről a legkorábbi időktől kezdve egészen a frank korig.
Ha marad még időnk, érdemes felmenni az Akrokorinthoszra (a helyi fellegvárba), amely autóúton is megközelíthető. Az erődítmény mai formája magán viseli az elmúlt évszázadok különböző uralmának nyomait: görög, római, bizánci, frank, török és velencei elemei is vannak. A fellegvár keleti csúcsán találhatjuk a híres Aphrodité templomot, ahonnak gyönyörű kilátás nyílik az egész Peloponnészoszi hegyvidékre és a környező földszorosokra.

Epidaurosz

A félsziget keleti részén található Aszklépiosz gyógyító isten leghíresebb kultuszhelye, amely már a görögök megjelenése előtt is kultikus helyként szolgált. Az itt tisztelt istent a görög népek később Apollónnal azonosították, aki mellett egy idő után feltűnt fia, Aszklépiosz is, ez a szent terület tehát Apollón harmadik legfontosabb kultuszhelye a pánhellén világban. Az ő tiszteletére kezdetben versenyeket, játékokat rendeztek itt, amelyek az egész görög világban elterjesztették az itt tevékenykedő gyógyító papok hírnevét. Az ásatások során a kutatók feltárták, hogy már ekkor használtak különböző sebészeti eszközöket, a közeli termálforrás vizét és alkalmaztak pszichoterápiai módszereket is. A gyógyulást szolgálta az itt található színház is, az előadások révén elérhető lelki megtisztulás (a katharzis) is egyfajta gyógyító folyamat volt. Az epidauruszi szent körzet hanyatlását is Theodosziusz császárhoz köthetjük, mivel itt is ő tiltatta be az antik kultuszok gyakorlását. Azonban mivel a hely gyakorlatilag mindig lakatlan volt, az évszázadok pusztulásától a színház szinte teljesen megmenekült, az összes többi épület közül viszont szinte semmi sem maradt fent. A bejárat mellett láthatjuk a teljesen eltűnt egykori sztadiont, a központi tér épületei közül viszont csak a római korban épült Tholosz alapjának maradványai láthatók (ennek alagsorában őrízték a szent kígyókat), az egykori gyógyító fülkéket csak elképzelni tudjuk. A Tholosz rekonstruált részét a múzeumban nézhetjük meg, ahol képet kaphatunk egykori igen értékes díszítésekről is. A szinte teljesen ép színház eredeti padsorai között jelenleg is minden nyáron (júliusban és augusztusban) ógörög nyelvű előadásokat tartanak.

[LAP TETEJÉRE]

Olümpia

A Kronosz hegység erdős lankáinak lábánál található az egyik legismertebb pánhellén szent hely, az ókori olimpiai játékok színhelye. Mint szent terület a közönséges halandók számára ez is érinthetetlen volt, a mai Olümpia falu az ásatások és az idegenforgalom igényeihez alkalmazkodva alakult ki a XIX. század végétől. Az itt megindult ásatások egyik közvetlen előzménye a Coubertin báró fáradozásainak eredményeképpen megszülető modern olimpiai mozgalom.
A hely már az i.e. 3. évezredtől fogva lakott volt, a korai időkben azonban nem Zeusz, hanem Héra-kultuszhelyként működött. Az olimpiai játékok valószínűleg Pelopsz piszai király (a félsziget névadója) tiszteletére rendezett helyi gyászszertartásként indultak, de később az egész görög világban a Zeusz tiszteletére rendezett versenyekként váltak ismertté. Az első játékok i.e. 776-ban kezdődtek (ez a görög időszámítás kezdete), amikor két király megállapodott, hogy a nyári játékok ideje alatt isteni szent béke honoljon népeik között. Az itt rendezett versenyeket megnyerni igen nagy tisztesség volt, a győztesek hazatérésük után jelentős anyagi előnyre és megbecsülésre számíthattak. A versenyek alapvetően kultikus jellegűek voltak, ezt szolgálta például a sztadionfutás célegyenese, nem messze Zeusz szentélyétől. A játékok virágkora az i.e. 5. századra esett, később a kultikus jelleg háttérbe szorult, és egyre inkább hivatásos atléták versengésévé vált. Olümpia sorsát is Theodosius császár rendelete pecsételte meg, aki 393-ban betiltotta az antik kultuszuk tiszteletét.
Az ásatási terület bejáratánál láthatjuk a Gümnaszion és a Palaisztra épületeit, majd kicsit beljebb - de még a Szent Területen, az Atliszon kívül - Pheidiasz egykori műhelyének maradványait, az egykori fürdők maradványait és a Leonidaiont (a naxoszi Leonidász által emelt vendégházat).
A szentélykörzetbe lépve (egy római kori kapun át), láthatjuk Paionosz Niké szobrának helyreállított oszlopát és Zeusz híres dór oszlopokkal övezett templomát. Ebben állt egykor Pheidiász híres arany-elefántcsont szobra, amely szintén az ókori világ 7 csodája közé számított. Az épület méretei elég jól elképzelhetők, mivel egy 6. századi földrengésnek köszönhetően a hatalmas kövek egymásra dőlve fekszenek, érzékeltetve egykori fenségüket. A Zeusz temlpommal párhuzamosan találhatjuk a Héraion, Héra templomát, a terület legrégebbi kultikus építményét. A templom mögött egykor a görög városok kincsesházai álltak, amelyeket elsősorban a görög gyarmatvárosok (például Szürakuza, Büzention) tartottak fent. Tovább sétálva elhaladhatunk Pelopsz király mitikus sírja (Pelopion), A Philippeion (II. Philiposz makedón király emlékműve), majd a Metróon (a római császári kultusz helye) mellett, míg végül a sztadionhoz érünk, amelyet az ásatások során teljesen feltártak és az i.e. 4. századi állapotában állítottak helyre. A versenyeken a nézőknek nem voltak széksoraik, a domboldalon ülve figyelhették a futók teljesítményét. Külön helye csak a versenybíróságnak és Déméter papnőjének volt (ő volt az egyetlen nő, aki részt vehetett a játékokon).
Az itteni szent terület mellett is van egy múzeum, ahol az ásatások - Delphoihoz hasonlóan igen gazdag - eredményeit mutatják be, itt is érdemes tehát ennek meglátogatására rászánni az időt.

[LAP TETEJÉRE]

Mükéné

Az egykor igen nagyhatalmú és fejlett mükénéi civilizációról szinte semmit sem tudott a világ Heinrich Schliemann 1874-es itteni ásatásainak kezdetéig, és az itt talált világhírű aranykincsek (Priamosz kincsei) megtalálásáig. Bár Schliemann korabeli feltételezéseit azóta megcáfolták, a mükénéi kultúra jelentőségét azóta sem tagadja senki. Mükénében az egykori fellegvár és egy kincsesház maradványait kereshetjük fel. A vár egy eldugott helyen lévő kisebb dombon épült fel, a maradványok ma már szinte teljesen belesimulnak a tájba, csak közvetlenül odaérve ismerhetjük fel az egykori kapukat, termeket és sírokat. Ezen a helyen már jóval a görögök érkezése előtt éltek a Balkánról bevándorolt népcsoportok, ők kerültek kapcsolatba az i.e. 16. században a krétai-mínószi kultúrával, amely nyomán itt is kifinomult tárgyi kultúra kezdett kialakulni. Az egykori vár területét az Oroszlánkapun keresztül közelíthetjük meg, belülre érve még a mostani igen romos állapot is érzékeltetni tudja az egykori monumentális méreteket és a későbbi klasszikus görög építészettől és művészettől teljesen eltérő kultúra jelentőségét.
A várkerülettől kicsit távolabb, az út másik oldalán kereshetjük fel az Atreusz kincsesházának nevezett építményt, egy egykori kupolasírt (az elnevezés csak fantázianév, pontos eredetét a mai napig nem sikerült bizonyítani). A monumentális építmény szinte teljesen ép állapotban maradt fent, ezért mindenképpen érdemes felkeresnünk.
Az itt talált jelentős számú tárgyi emlék nagy része az Athéni Régészeti Múzeumban van kiállítva, a Schliemann által talált híres aranykincsek azonban a mai napig nincsenek Görögországban.

[LAP TETEJÉRE]

Spárta

A Peloponnészoszi félsziget déli részén található egykori ókori városállam helyén I. Ottó király alapított új várost 1834-ben. Az ókorban már a mükénéi kultúra idején voltak itt települések, amelyeket a bevándorló dórok később leigáztak, így jött létre a spártai katonaállam, amelynek élén 2 király állt. A kialakult társadalmi rend jellegéből adódóan a művészeti alkotásoknak itt nem volt olyan nagy szerepük, mint például Athénban, a város jelentőségét a jól szervezett és hősies katonaság adta. Legismertebb közülük Leonidasz és az a 300 spártai katona, akik a Thermopülai szorosnál a perzsák elleni hadjáratban estek el. A város a későbbi korokban folyamatosan háborúban állt, hol Athénnal, hol Thébaival, végül római kézre került, majd a birodalom bukása után a nyugati gótok szinte teljesen elpusztították és újjáalapítására végül csak a XIX. században került sor. Mindezek miatt a város műemlékekben nem annyira gazdag, de itt is van egy régészeti múzeum (a helyi és a környékbeli leletekkel), egy Akropolisz - egyik oldalában egy színház maradványaival -, illetve a Tripolisz felé kivezető út mentén egy Artemisz-szentély, ahol az ókorban a fiatalok férfiassági szertartásait tartották.

[LAP TETEJÉRE]

Misztrasz

A városka 7 km-re található Spártától, jelentőségét a Taigetosz oldalába épült romváros adja, amely a késői bizánci kor (XIII-XV. sz.) egyik legegységesebb műemlék-együttese. Az egykori várost a XIII. században frankok alapították, ám nemsokára bizánci fennhatóság alá került, s az itt uralkodó hercegek despota rangra emelkedtek (ami a császár utáni második legnagyobb rang volt). A despota itteni palotája a szellemi élet központja volt. A despota felesége olasz családból származott, így ezen a helyen találkozhatott egymással a keleti és a nyugati szellemiség. A török hódoltság alatt a város sokat veszített jelentőségéből, majd a felszabadulás után szinte a teljes lakosságot az újjáalapított Spártába költöztették át. Az egykori házak és templomok egy része az idők folyamán beomlott, maga az egész település azonban híven tükrözi ma is Bizánc egykori pompájának nyomait. A romterületen székesegyházak, kisebb templomok és persze a despoták palotájának maradványait láthatjuk. Az egyetlen ma is működő zárda a Pantamasza kolostorban található, itt női szerzetesek élnek, maga az épület a város utolsóként létrejött nagy építménye.

[LAP TETEJÉRE]

Mani

A Peloponnészoszi félsziget déli nyúlványai közül a középső neve Mani. Itt ér véget a Taigetosz hegyvonulata, területe hegyes, kietlen és félreeső, ezért önállóságát a zavaros évszázadok alatt sokáig meg tudta őrizni. Ma már a beszűkült fejlődési lehetőségek miatt a népesség egyre inkább elvándorol az itteni falvakból, a hely vonzerejét azonban éppen ez az érintetlenség adja. A területen kis falvak találhatók, ezek némelyikét csak gyalog vagy a tenger felől lehet megközelíteni. A falvak némelyikében omladozó kápolnákat, frank erődítményeket, török erődöket találhatunk. Aeropolisz falutól délre vannak a Diru-barlangok, amelyek egyikében őskori települések nyomait fedezték fel. A barlangok egy része látogatható, az őskori kultuszhely mellett az itt található cseppkövekben is gyönyörködhetünk.

[LAP TETEJÉRE]

Nafplion

A függetlenség kikiáltása utáni első főváros szép fekvése miatt a közelmúltban kedvelt idegenforgalmi célponttá is vált, ezért sok szálloda üzemel a nyugalmas kisvárosban. Ez a város is lakott volt már az ókorban, a középkor folyamán 2 évszázadra velencei, majd 300 évre török uralom alá került. A város 1828-ban az újjászületett ország első fővárosa lett. 1833-ban ide érkezett meg az ország új királya I. Ottó király, aki hamarosan Athénba tette át (vissza) az ország székhelyét. A város érdekességét szép fekvésén és történelmi jelentőségén kívül elsősorban a jó állapotban megmaradt velencei építmények és a templomok adják. Az egykori erődítmény, az akronafplia ma szállodaként üzemel, de a domra, ahol épült, érdemes felsétálni, mert nagyon szép a kilátás innen a városra és az öbölre.

[LAP TETEJÉRE]

Az északi nyaralóhelyek

Görögország északi részén rengeteg divatos pihenőhely van, ezekre a turistairodák százával szervezik az utakat, néha egészen kedvező áron. Ilyen például a Thesszaloniki közelében lévő Aszproválta, de az egész Halkidiki félsziget, Thassos környéke és az úgynevezett Olimposzi Riviéra vagy a mostanában kiépült Sarti, amelyek mind igen népszerű nyaralóhelyek a magyarok körében. A legtöbb szállás ezen a környéken nem igazán nyugalmas, nagyon sokan járnak ide kisgyermekekkel vagy fiatalok önállóan egy-egy jó bulizós tengerparti nyaralás kedvéért. Ezek a helyek arra van berendezkedve, hogy érezze jól magát a turista, pihenjen és lehetőleg költsön el minél több pénzt, élvezze a szép homokos, apró kavicsos tengerpartot, a tiszta vizet és a "hamisíthatatlan" görög falvak látványát. Ha beleunnánk a tengerparti láblógatásba, pár látnivaló azért ezen a környéken is akad:
Theszaloniki
Az ország második legnagyobb városa, Észak-Görögország legfontosabb tengeri és légiforgalmi kikötője, azaz egy igazi nagyváros. A Halkidiki félszigettől kb. 80-90 km-re található. A városban sok bizánci templom, római és török kori emlék található. A város régi részének egyek felén még ma is megvan az egykori bizánci várfal, amelynek délkeleti végén található a velencei időkben épült Fehér-torony (ma már csak ez maradt meg az egykor az egész óvárost körülölelő várfalrendszerből). A városi élet központja a rakparti sétány, az Arisztotelész tér és az innen délkeleti irányba, a piaci negyed felé vezető Arisztotelész utca. A piaci negyedben található a régi török bazár, a Bezeszteni. Jelentős török kori műemlékek még a Yaudi Hamam fürdőház, a ma is működő Hamam bég fürdő (vagy Paradicsomi fürdő) és a Hamzsa bég dzsámi. Az ortodox emlékek közül a legjelentősebb a város főtemploma, az Ajiosz Dimitriosz (Szent Demeter) bazilika, amelyet egy római fürdő maradványaira építettek az egykori római agóra közelében. A város védőszentjéről elnevezett épület Görögország legnagyobb temploma, amelyet eredetileg az 5. században építettek és főbb vonalait a hosszú évszázadok alatt máig megőrizte. Szintén a korai keresztény építészet emléke az Ajia Szofia templom a Hermész utca végében, amely a 8. században épült és a középkorban 2 évszázadon át a város katedrálisaként szolgált. Érdekes alaprajzi elrendezése miatt érdemes felkeresni a Szent György templomot (vagy Rotundát), amely eredetileg római kori építményként valószínűleg panteonnak vagy mauzóleumnak épült. A kör alakú épületben ma lapidárium (kőtár) működik.
A város legjelentősebb római építménye Galerius diadalíve, amelyet a császár tiszteletére emeltek a római város fúútvonalainak kereszteződésében. Ma már csak a három nyugati oszlop áll belőle, viszont a megmaradt domborművek igen szép látványt nyújtanak.
A régi városmagon kívül találhatjuk meg a Régészeti Múzeumot, amely nemcsak a város, hanem egész Makedónia és Thrákia területén talált régészeti anyag bemutatóhelye (itt láthatóak töbek között a makedón királysírokban talált aranytárgyak).

[LAP TETEJÉRE]

Meteóra-kolostorok

Thesszália északnyugati részén 300 méteres alaktalan sziklacsúcsok tetején - fantasztikus természeti környezetben - megközelíthetetlennek tűnő helyeken találhatók a Meteóra-kolostorok. Ha magukhoz a kolostorokhoz nem is megyünk fel, magáért a látványért már mindenképpen érdemes erre a vidékre látogatnunk. A Meteóra-kolostorok Görögország legismertebb látnivalói közé tartozak. A lenyűgöző látványt nyújtó táj különleges geológiai folyamatoknak köszönhetően alakult ki. A kolostorok elnevezése elhelyezkedésükre utal: "tá meteóra monasztriria" azt jelenti: "levegőben lebegő kolostorok". Az első épületeket a XIV. században emelték, ekkor még csak hegyi ösvényeken, kötéllétrán vagy csörlők segítségével lehetett megközelíteni őket, ma már aszfaltút és lépcsők vezetnek hozzájuk. Bár a kolostorok egy része ma már lakatlan vagy csak a turisták kedvéért van nyitva, mindenképpen figyelembe kell venni a hely szent jellegét, ezért a nők csak hosszú szoknyában, a férfiak hosszú nadrágban látogathatják, a felsőruházatnak pedig takarnia kell a vállat. A fénykor idején 24 kolostor állt itt, a XVI. századtól kezdve számuk egyre csökkent, ma mindössze 5 kolostor működik: az Ajiosz Nikolaosz Anapauszasz-kolostor, a Nagy-Meteóra kolostor, a Varlaam-kolostor, a Ruszanu-kolostor, az Ajia Triada és az Ajia Sztephanosz kolostor. A legjelentősebb közülük a Nagy-Meteóra kolostor (az autóparkoló is ennek aljában található), ezt mindenképpen érdemes megnézni, jóllehet a nagyszámú turista miatt csak a kolostor egy része látogatható. A legmerészebb látványt talán a Ruszanu-kolostor nyújta, amely egy keskeny, tűhegyes sziklán állva úgy néz ki, mintha magának a sziklának a természetes folytatása volna. Érdekességképpen felkereshetjük még az Ajiosz Sztephanoszt is, amely az egyetlen női kolostor (vagyis apácazárda) az itt lévők közül. A kolostorok felé tartva vagy visszafelé indulva érdemes még az út mentén a sziklafalakban a legkülönbözőbb helyeken látható egykori remetelakokat is szemügyre venni, a 9. századtól ezekben élő szerzetesek alapították később magukat a kolostorokat is.

[LAP TETEJÉRE]

Athosz-hegyi Kolostorköztársaság

Athosz, a Szent Hegy autonóm terület Görögországon belül, és több mint ezer éve az ortodox szerzetesek központja a Halkidiki-félsziget keleti nyúlványán. A köztársaságba menetrendszerinti (Tripitiből és Uranopoliszból) vagy kirándulóhajóval juthatunk el, a kolostorokat azonban a mi napig csak férfiak látogathatják. A szerzetesek a "Boldogságos Szűzanya kertjének" nevezik félszigetüket, amely az elszórt kolostorok, szerzetesfalvak és kápolnák együttesével egy darabka Bizáncot idéz meg modern korunkban. Az első szerzetesek a X. században telepedtek le itt, és a mai napig az évezredes szigorú regulák határozzák meg napi életüket. Összesen 20 nagykolostor van itt, amelyeknek nagy része görög, de az ortodox világ többi része is képviselteti magát: orosz, bolgár és szerb szerzetesek is tartanak fent egy-egy kolostort.
Az Athosz hegy nem idegenforgalmi terület, a látogatás előfeltétele egy ajánlólevél (a nagykövetségtől szerezhető be), ezzel lehet eljutni a félsziget kikötőjéből, Dafniból a székhelyre, Kairéba autóbusszal. Itt egy görög rendőrőrs veszi nyilvántartásba az érkezőket, majd a szerzeteskormány (Episztaszia) állítja ki a tényleges tartózkodási engedélyt. Nők és fiatalok ilyet egyáltalán nem kaphatnak. A tartózkodási engedély feljogosít arra, hogy igénybe vegyük a kolostorok vendégszeretetét (minden kolostornak van vendégszárnya), de a látogatónak alkalmazkodnia kell a hely szakrális jellegéhez. Az egyes kolostorok között öszvérháton közlekedhetünk, a tengerparton fekvőkhöz jó időben bárkák is járnak.

[LAP TETEJÉRE]

Sportturizmus lehetőségei

• Bár az ország nem elsősorban sportturizmusáról ismert, hegyvidékes tájai tökéletesek a hegyi túrákhoz. A hegyeket kisebb csapások, kitaposott ösvények szelik keresztül-kasul, s a falvakat bizánci kövezett ösvények kötik össze.
• Túrázási lehetőség szinte minden hegységben van, a legismertebb célpont az Olympos, amely Görögország első nemzeti parkja, 1937-ben avatták azzá. Mintegy 1700 növényfaj található itt, nagyon sok közülük csak itt fordul elő.
• A hegyláncok magasságából adódóan a hidegebb hónapokban síelésre is van lehetőségünk, az országban megközelítőleg 20 kiépült síüdülő van, s viszonylagos ismeretlensége révén ez Európa egyik legolcsóbb síelésre alkalmas helye. A téli sportokra kiépített területeket találhatunk például a Parnasszus hegység oldalában, Athéntól mintegy 200 km-re.
• A nagy tengeri területek miatt a szörfözés kedvelői is bőven találnak maguknak sportjukhoz megfelelő körülményeket. Jóllehet a palack nélküli merülgetés, pipás természetfigyelés lehetőségei tágasak, a palackos búvárkodás tiltott.

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Autó

Görögország a Magyarországon érvényes gépjármű iratokat és jogosítványokat a többi uniós tagállam hasonló irataival azonos módon elismeri. Ennek megfelelően a magyar állampolgárok magyar jogosítványaikat szabadon használhatják azoknak a járműkategóriáknak a vezetéséhez, amelyek a jogosítványban fel vannak tüntetve. A magyar vezetői engedély Magyarországon rendszerbe állított gépjárművön kívül más (pl. görög) rendszámú gépjármű vezetésére is jogosít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy autót nemzetközi jogosítvány nélkül is lehet bérelni. Robogó (50 cm³ hengerűrtartalmú motor) kölcsönzéséhez magyar vezetői engedélyre és nemzetközi jogosítványra egyaránt szükség van. 90 napot meghaladó görögországi tartózkodás esetén azonban robogó vezetése csak görög jogosítvány birtokában engedélyezett, ami a lakóhely szerinti rendőrkapitányságon kérelmezhető. A gépjárműre kötött nemzetközi biztosítás („zöld kártya”) megléte alapvető feltétel. A bajba jutott autósoknak a görög autóklub – ELPA – nyújt segítséget, amelynek telefonszáma: 174. Ettől a szervezettől a Magyar Autóklub tagjai ingyenesen kaphatnak segítséget. Görögországban a nemzetközi közlekedési előírások érvényesek. Menet közben a biztonsági öv becsatolása kötelező, a mobiltelefon használata pedig tilos.

A gépjárművekre vonatkozó sebességkorlátozások:

autópályán 120 km/h

országúton 80 km/h

lakott területen 50 km/h

A közlekedési rendőrök a sebességkorlátozás betartását radarral ellenőrzik, a szabályok ellen vétőket pénzbüntetéssel sújtják. A sebességkorlátozást súlyosan megsértőkkel szemben eljárás indítható. Ilyen esetben a görög jogszabályok lehetővé teszik, hogy a rendőrség a rendszámtáblákat a gépjárműről eltávolítsa, melyeket a tulajdonos csak az eljárás végeztével, a kiszabott bírság befizetése után kaphat vissza. Az eljárás akár 30 napig is eltarthat. Az elkövetőt a hatóság – a szabálysértés nagyságától függően – akár személyi szabadságában is korlátozhatja. Az alkoholos befolyásoltságot helyszíni teszttel, vagy szükség esetén kórházi vérvétellel ellenőrzik. A megengedett alkoholszint: 5 ezrelék. Gépjárművel kiutazó turisták figyelmét külön felhívjuk arra, hogy gépjárművüket műszaki meghibásodás esetén se hagyják az országban, mert a több mint fél évig Görögországban tartózkodó járműre a hatóságok igen magas összeget rónak ki. A nagyobb városokban, mindenekelőtt Athén belvárosában gyakorlatilag állandó a csúcsforgalom. A szabálytalanul parkoló gépjárműveket vagy azonnal elszállítják, vagy a büntetés kifizetéséig a rendszámtáblát leszerelik. A külföldiekkel sem tesznek kivételt.

 

Autópálya

Görögországban is kapus rendszer van, de az amúgy is mérsékelt autópályadíjat csak Thesszalonikitól délre kell fizetni.

Részletek:

http://www.teo.org.gr/

 

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

A taxik általában taxiórával közlekednek, hosszabb útra viszont bátran alkudják ki az árat. A viteldíjak hasonlóak a magyarországi árakhoz, éjjel viszont magasabbak. Céltaxikba (olcsóbb) szokás egyszerre több utast is felvenni hasonló útvonalon.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Busz

Távolsági buszok Athénban legfőképpen az Omonia tér körüli utcákból indulnak, de ezeket szintén megkérdezhetjük a metró-információnál. Sounionba az athéni „HÉV” (1.vonal) vonalán lévő Victoria állomástól nem messze lévő térről mennek buszok (az Omonia tértől 1 megálló). Ezen a buszjáraton nem érvényes a bérlet, általában a buszon kell megvenni jegyet. Csak irányárként: Athén-Elefsina(Eleusis) 40-40 cent oda-vissza, Sounionba viszont 4.50, oda-vissza 9 euro a jegy és diákjegy nincs. (Ezen kívül van még a múzeumi belépő, ami 4 euro a diák kb. a fele) Általában óránként mennek buszok, de meg kell nézni vagy kérdezni az állomásokon.  Sounionba érdemes korán menni (kb. 2 óra az út), kitűnő, homokos a part, kristálytiszta a víz (ebből következőleg a fürdési lehetőség adott szinte mindenhol), gyönyörű a környék nappal is, érdemes körülnézni.

Menetrendek:

A legjobb buszmenetrend kereső, igaz csak Kréta szigetére. A 3 képre valamelyikére kattintva, megkapjuk az adott terület falvait, piros pontokkal.

http://www.bus-service-crete-ktel.com/maps.html

Thesszaloniki és Katerini közötti buszmenetrend + Kateriniből induló buszok. A Görög betűk mellett Angolul is levannak írva a helységek nevei. Ne feledjük Katerini Paralia mellett van

http://www.pierianews.gr/ktel.php

A KTEL Thesszaloniki buszainak menetrendje Thesszaloniki és Athén között:

http://www.ktel-thes.gr/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1〈=en

Az Attika-i busztársaság menetrend keresője:

http://www.ktelattikis.gr/index.html

http://www.ktel-argolis.gr/en/table.asp

A kereső használatához szükséges a görög betűk ismerete.

Kos szigetének buszmenetrendje:

http://www.michalisapartments.gr/michalis_studios_apartments_kos_kos.info_kos.useful.info_kos.bus.timetable.htm

Athénból induló buszjáratok menetrendje Görögország szinte minden pontjába:

http://www.athensinfoguide.com/busTT.htm

KTEL Chios, Chios szigetének busz menetrendje:

http://www.ktelchios.gr/bus-timetable-chios.asp

KTEL Santorini. Szantorini szigetén közlekedő buszok menetrendje:

http://www.ktel-santorini.gr/

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

A görög vasúthálózat európai összehasonlításban nem számít sűrűnek (ez részben a természeti adottságoknak is betudható), de a legtöbb (nem szigeteken található) városba el lehet jutni vonattal (A távolsági autóbusz-közlekedés ugyanakkor elég sűrű, a buszokat a KTEL társaság közlekedteti). Folyamatosak a vasúti fejlesztések, nemrégiben indult meg az Intercity Express közlekedés Athén és Theszaloniki között. A menetrendek pályaudvarokon ill. az alábbi oldalon is megtalálhatók.

Az OSE (Görög vasúti társaság) hivatalos, angol nyelvű oldala. Legfelül találjuk a keresőt. From - Honnan, To - Hova, Station list - itt kiválaszthatjuk a városneveket. A városnevek görög nagybetűvel vannak írva egy kis görög betű ismeret elkel.

http://www.ose.gr/ose/content/home.aspx?d=39&rd=16685622&l=1

 

[LAP TETEJÉRE]

Helyi tömegközlekedés

A nagyvárosok tömegközlekedése általában a buszközlekedésen alapul. Kivétel ez alól Athén, ahol az utóbbi években modern metró- és villamos hálózatot építettek ki, illetve Theszaloniki, ahol jelenleg is folyik az első metróvonal építése.

 

[LAP TETEJÉRE]

Hajózás

A szigetvilágban élénk a belföldi hajóközlekedés. Számos hajótársaság üzemeltet menetrendszerinti járatokat. A társaságokról, valamint a járatokról a Görög Turisztikai Hivatal honlapján találhatunk bővebb információt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank

A bankok többnyire csak hétköznap tartanak nyitva 8.00 - 14.00 óráig. A szigeteken általában nem lehet hitelkártyával fizetni, kivéve a magasabb kategóriájú szállodákat. Az üdülőhelyeken a pénzváltók hétvégén is üzemelnek. Az ismertebb hitelkártyák (MC/EC, Visa, Amex, Mastercard) széles körben elfogadottak. Az utazási csekkeket nem szívesen fogadják el. Kártyaautomaták a bankok közelében találhatóak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

Nyitva tartás általában 9.00-14.00 óra, képeslap ára: 1,50 Euró, bélyeg Európába 0,60 Euró, tengerentúlra 0,75 Euró. A leveleket 10-14 nap alatt kézbesítik.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Ország hívószám: +0030

Hasznos telefonszámok

• Segélyhívás: 112
• Turista rendőrség (szállás, információ): 171
• ELPA - közúti aszisztens: 104
• Közúti balesetek, rendőri elsősegély sürgősség: 100
• Orvosi sürgősség: 105
• Elsősegély: 166
• Kikötői rendőrség: 08
• Tűzoltóság: 199
• Információ a működő patikákról és kórházakról: 1434
• Görög turista szervezet(turisták panaszfelvétele): 1721
• Görög biztosítók szervezete baleset esetén a jármű ellenőrzésére a magyar biztosítók számára, Motor-Insurances, Xenofontos 10, Atén, tel: 210/323 67 33 (előhívószám haszn. helyi hívásnál is)

[LAP TETEJÉRE]

Mobilszolgáltatók

A magyar mobiltelefonok természetesen Görögországban is használhatók a roaming szolgáltatás segítségével. Arról, hogy az egyes szolgáltatók esetében a roaming használata automatikus vagy aktiváláshoz kötött, az illetékes magyar mobiltelefon-társaságnál lehet érdeklődni.

A mobilszolgáltatók listája ezen a linken érhető el.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség Bár Görögország balkáni ország és éghajlati viszonyai miatt az ételek gyorsan romlanak, a több mint húsz éves EU tagság és a rendkívül fejlett turizmus következtében az általános egészségügyi és higiéniai viszonyok nagyjából megfelelnek az európai átlagnak. A közegészség jónak mondható, járványveszély nincs.  

Görögországban a vezetékes víz iható, de a kisebb településeken inkább a palackozott ivóvizet ajánlatos fogyasztani. A legtöbb szigeten - elsősorban a kisebbeken - nyáron akadozhat a vízellátás, rövidebb-hosszabb ideig vízhiány is előfordulhat. Ezért célszerű a vízzel takarékosan bánni. Az apartmanok melegvíz-ellátását a legtöbb helyen kizárólag napenergiával oldják meg, ezért rossz idő esetén időszakos melegvíz-hiány keletkezhet.  

A görög szennyvízelvezető csatornák keskeny méretük miatt könnyen eldugulhatnak a WC-papírtól. Ezt elkerülendő, a görögországi szálláshelyeken, apartmanokban és szállodákban (ide tartoznak néha a legszínvonalasabb és legdrágább szállodák is) a WC-papírt külön szemétgyűjtőbe kell dobni. A nyilvános illemhelyek nem jellemzőek.

[LAP TETEJÉRE]

Orvosi ellátás A legtöbb lakott szigeten van orvosi rendelő, kórház azonban nem mindenhol található. Az állami ambuláns klinikák sokszor csak délelőtt fogadják a betegeket. A gyógyszertárakat fehér alapon piros, zöld vagy kék kereszt jelöli.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyógyszertárak

A gyógyszertárakat rendszerint fehér alapon vörös kereszttel vagy ?APMAKEIO (farmakío) felirattal jelölik. A nyitvatartási idő szigetről szigetre változik. A hivatalos nyitva tartás: hétfőn, szerdán és szombaton 8-14; kedden, csütörtökön és pénteken 8-13 és 16-20 óráig. A nagyobb szigeteken egy gyógyszertár általában nyitva van éjjelenként és vasárnap is. A kisebb szigeteken a gyógyszerész címe vagy telefonszáma ki van függesztve a gyógyszertár ajtajára, így az illető baj esetén elérhető.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

• Segélyhívás: 112
• Turista rendőrség (szállás, információ): 171
• ELPA - közúti aszisztens: 104
• Közúti balesetek, rendőri elsősegély sürgősség: 100
• Orvosi sürgősség: 105
• Elsősegély: 166
• Kikötői rendőrség: 08
• Tűzoltóság: 199
• Információ a működő patikákról és kórházakról: 1434
• Görög turista szervezet(turisták panaszfelvétele): 1721
• Görög biztosítók szervezete baleset esetén a jármű ellenőrzésére a magyar biztosítók számára, Motor-Insurances, Xenofontos 10, Atén, tel: 210/323 67 33 (előhívószám haszn. helyi hívásnál is)

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

Görögország turista övezeteiben az ajándékboltok és szupermarketek késő estig nyitva tartanak. A postahivatalok az üdülőhelyeken általában csak hétköznap, nagyobb városokban szombat délelőtt is nyitva tartanak. Az üzletek 9-14 óráig, majd 18-21 óráig nyitva tartanak, hétfőn és szerdán viszont a szieszta után már nem nyitnak ki.

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak víz (1,5 l) = 0,50 EUR-tól 
sör (0,3 l) = 1 EUR-tól 
gyümölcslé = EUR 0,25 - 0,60 
tej (1 l) = EUR 1,50 
kóla = EUR 0,55 
kenyér = EUR 0,80 
bagett = EUR 0,50 
vaj = EUR 1,50 - 3,25 
barack = EUR 1 - 1,50 
narancs = EUR 0,80 
nektarin = EUR 1,30 
olivaolaj = EUR 3,50 - 5,0

 

[LAP TETEJÉRE]

Ajándékötletek

A már említett szupermarketeken, szuvenír-boltokon, kívül szinte minden sarkon a nálunk leginkább hírlap-kioszkokhoz hasonlító boltocskákra bukkannak, ahol az újságokon kívül postabélyegeket, képeslapokat és más apróságot vásárolhatnak. Nagyobb városokban nem ritkaság a legalább hetente egyszer szervezett nagyobb piac.

Görögországban is jó szokás az alkudozás. Próbálja ki Ön is képességeit! Sokat nyerhet, de leginkább jót szórakozhat - a görögök kedvelik ezt a „játékot".

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

 

Görögországban a közbiztonság megfelelő. A turisták által sűrűbben látogatott területeken előfordulhatnak lopások, melyek azonban – megfelelő odafigyeléssel – elkerülhetők. A bajba jutott turistáknak a rendőrség (segélyhívó: 100) vagy az egész országban megtalálható turista rendőrség (segélyhívó: 171) kirendeltségein nyújtanak segítséget.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

A görögök rendkívül barátságos, vendégszerető emberek, s igen büszkék országuk történelmi és kulturális hagyományaira, s arra a tudásra, amely az ókori őseiknél felhalmozódott (jól lehet a mai görög népességnek szinte semmi köze sincs az egykorvolt görögséghez). Bármerre járva az ország területén mindig találhatunk egy barátságos kisvendéglőt, ahol megpihenhetünk, felfrissülhetünk a perzselő nyári forróságban. A nagyobb városokban, nyaralóközpontokban szinte mindenhol beszélnek angolul (vagy németül), és a kisebb szállodákban is udvarias kiszolgálásra számíthatunk. Egyvalamire azonban nem árt figyelni: a görögök sok helyen igen szigorúan veszik a vallási előírásokat, és a templomokba nem engednek bemenni fedetlen vállal vagy túl rövid szoknyában/nadrágban.
Ha nem akarjuk azonban magunkra haragítani őket, jó lesz vigyázni arra, hogy Macedóniára (mint országra) utalva, nem mondjuk ki magát a szót, a „Szkopje” vagy FYROM utalást használatjuk. A görögök nagyon tudják értékelni, ha valaki tiszteletben tartja a történelmi viharokból adódó konfliktusaikat, de ugyanígy azt is, ha az idegen megpróbál vele saját nyelvén kommunikálni. Egy „efhariszto” (köszönöm) vagy „kaliméra” (jó napot) felkiáltás csodákra képes.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

A görög konyha alapvetően a marha- és birkahúsra épül, melyeket nagy változatosságban (sült, pörkölt, grill) készítenek el, különféle fűszereket használva, amelyek az ízek igazi kavalkádját alkotják. Ételeik főszereplői így tehát a fűszerek, leginkább az oregano és a bazsalikom a meghatározó, de a koriander, a fahéj, a kömény, az olajbogyó és az olívaolaj is közkedvelt. A görögök kedvelik a salátákat, melyek nemcsak köretként, de főételként is fogyasztanak, legtöbbször a sózott kecskesajttal, a fetával. Persze tengeri népként a görög konyha is bővelkedik a halakból és egyéb víziállatokból készült fogásokban.  A nap bármely szakában fogyaszthatóak a tojással, spenóttal, hagymával, sajttal töltött piték, melyeket félkész állapotban, az üzletekben is megtalálhatunk. Süteményeik általában igen édesek, leginkább a török csemegékhez hasonlíthatóak. Az italok közül igen kedvelt aperitif az ouzo (ánizsos pálinka). Boraik többnyire édes, testes, aromás borok. Ilyen pl. a retsina, a fenyőgyantával ízesített fehérbor, vagy a mavrodafni, mely mazsolaszőlőből készül.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

[LAP TETEJÉRE]

Társalgás

Jó napot!	Kalimera!
Jó estét!	Kaliszpera!
Jó éjszakát!	Kalinihta!
Üdvözlet!	Herete!
Viszontlátásra!	Adio!
Köszönöm!	Efhariszto!
Kérem!	Parakalo!
Jó utat!	Kalo taxidi
Bocsánat!	Szignómi!
Igen	Ne
Nem	Ohi
Nem értem	Den katalaveno
Magyar vagyok	Ime ungrosz/ungri
Tud angolul?	Xerete anglika?
Tud németül?	Xerete jermanika

[LAP TETEJÉRE]

Számok

1	ena
2	dio
3	tria
4	tesszera
5	pende
6	exi
7	efta
8	ohto
9	enea
10	deka

20	ikoszi
50	peninda
100	ekato
200	diakoszia
500	pendakoszia

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás, élelmiszer

üzlet	magazi
pénz	hrimata
nyitva	anikto
zárva	kliszto
Mennyibe kerül?	Poszo kosztizi?
Nem tetszik	Den muareszi
kicsit	ligo
sokat	poli
drága	akrivo
olcsó	ftino

Szállás

szálloda	kszenodohio
ifjúsági szálló	neotitosz
lakás	szpiti
ár	timi
szoba	domatio
fürdőszoba	banjo
Nagyon jó a szoba.	Ine poli oreo to domatio.
Hány óráig kell elhagynom a szobát?	Mehri ti ora prepi na afiszo to domatio?
Köszönök mindent, jóléreztem magam.	Efhariszto ja ola, perasza orea.

[LAP TETEJÉRE]

Utazás

tér	platia
helyközi autóbusz	pluman, vapori
kikötő	limani
vonat	treno
benzin	venzini
autó	aftokinito
megállóhely	sztaszisz
repülőtér	aerodromio
állomás	sztathmosz

 

 

[LAP TETEJÉRE]